neveragainLAND.
Menü

 
Log in/out
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
ajánló

BebeQueen ajánlásával:

Finally Found You
AmoAmare

 
b-queen

Szóval, sokan már ismernek, nem ma kezdtem a pályafutásom, de azért...

Hellóka, BebeQueen vagyok, röviden csak BQueen. 22 éves vagyok, hobbiíró, szorgosan dolgozó kis hangyácska. Szeretem az életem, a barátaim, a munkám, boldog vagyok, ésatöbbi. Az elérhetőségeim lejjebb találjátok, nem látom értelmét a titkolózásnak, akiket nem érdekel, ki vagyok, úgyse fognak zaklatni. Mások se zaklassanak, meg ne jelölgessetek facebookon, ha nem vagyunk ismerősök, mert nem fogok visszajelölni. Amúgy kedves vagyok, ha akarok. Tényleg.

facebook
instagram

 
CSS Codes
egy

Egyedül léptem be a Margaretbe.

A Margaret egy olyan étterem és bár volt, ami visszahozta a hatvanas évekbeli Amerika igazi hangulatát, sok korunkbeli szerette. Még Castiel és Lysander is el szoktak itt tölteni pár órát, tekintve, hogy volt egy „rock’n’roll” terem.

Alexy, Armin, Rosa és Amber a szokásos boxunkban ültek. Mielőtt odamentem volna, kértem egy banános-csokis turmixot, majd azzal együtt csatlakoztam barátaimhoz.

- A végzősök rendeznek bulit – jelentette be izgatottan Amber. Felvont szemöldökkel néztem rá. – Viktor nem hívott el téged?

- De – válaszoltam tömören, majd elvettem a felém nyújtott poharat a turmixommal.

- Akkor mehetünk? – kérdezte csillogó szemekkel. Halkan sóhajtottam és hajamba túrtam, majd bólintottam. Köztudott volt, hogy Amber mindig is szeretett a végzősökkel lógni, hogy Nath idegeire menjen. Viktor és Dimitri tipikusan olyan srácok voltak, akik szerettek belemenni a rosszba. Határokon belül, természetesen. Nem kiskutyákat rugdostak meg ilyesmi, egyszerűen csak nem vetették meg az alkohol adta örömöket. Ami, ismételten, teljesen érthető volt számomra.

Amikor az ajtó csilingelt, jelezve, hogy új érkezők jöttek, automatikusan odapillantottam. Nem tudtam mit érezni, mikor felismertem Nathanielt, Lynnt, Melodyt és Irist, ezért inkább elnéztem. Sajnos, ez a dolog nem kerülte el Alexy figyelmét, aki kicsit sem visszafogott módon hajolt ki a boxunkból, hogy megszemlélhesse, mit láttam meg.

- Óóó – vetett rám sokatmondó pillantást. – Syd, menj oda és beszélj vele.

- Lex – kezdtem bele. Elvégre, ha ő becézhetett, én is őt. – Utoljára mondom, hogy…

- Sziasztok.

Felpillantottam és megláttam Nathanielt, amint kedvesen mosolyogva intett a többieknek. Amber csak prüszkölt egyet, Alexy és Rosa azonban kedvesen viszonozták a gesztust. – Sydney, kerestelek ma az iskolában – nézett rám. Csak néztem rá, vártam, miért keresett, és különben is, mi a francot keres itt és jelenti be ezt minden barátom előtt.

Oké, be kell ismernem, talán volt bennem egy kis harag irányában. Elvégre, én hajlandó lettem volna lemondani az utamat Japánba, hogy több időt töltsünk együtt, de ő kijelentette, hogy ezt bizony nem engedheti meg, mert mekkora lehetőség. Mintha a szüleim nem mennének máskor Japánba.

- Beszélhetünk négyszemközt? – kérdezte végül, a lényegre térve. Bólintottam, majd az asztalra támaszkodva felálltam, és a turmixommal együtt egy szabad asztalhoz ültem, Nathaniel pedig elém. – Olyan érzésem van, mintha kerülnél.

- Nem várhatod el tőlem, hogy keressem a társaságod – vontam meg a vállam.

- De arra se számítottam, hogy kerülni fogsz – értetlenkedett. – Sydney, én… hidd el, ugyanannyira fájt nekem az a dolog, mint neked, de… nem volt más választásunk.

- Volt – vágtam közbe és keményen szemeibe néztem. – Te nem akartad, hogy lemondjam az utazásom.

- Nem tehetted tönkre a nyarad, értem – győzködött. – Nem engedhettem meg, hogy ekkora áldozatot hozz.

- Nath, az egész kapcsolatunk az áldozatokról szólt – dőltem előre, és igyekeztem megértetni vele, hogy a mi kapcsolatunk rohadtul nem volt könnyű az elején. – Te voltál az, aki sokkal többet foglalkozott a felvételimmel, mint én, rémlik, mennyit veszekedtünk, mikor nyolcadikos voltam? – vontam fel szemöldököm, mire lesütötte szemét. – Folyamatosan eljárkáltam a barátaimmal akkoriban, és nem érdekelt a jövőm, csak akkor, mikor láttam, téged mennyire komolyan érint a dolog. Hogy mennyire azt akartad, hogy a Sweet Amorisba járjak. Akkor hoztam egy áldozatot, hanyagoltam a szociális életem, és leültem tanulni. – Tekintetét kerestem, de nem akart felnézni az asztalról. – A szüleid szívből gyűlöltek engem, de én hajlandó voltam mindent eltűrni, hogy ne folyamatosan csak nálam legyünk, mert te úgy érezted, neked illendő engem vendégül látnod. Elmentem veled az évvégi bálokba, amikor tudod, mennyire utáltam kiöltözni!

- De a végén megszeretted – vágott közbe.

- Jó, ez igaz – tettem fel kezeim, elvégre akármilyen szarul is végződött a második bálunk, tényleg megszerettem felvenni azokat az elegáns ruhákat. – És azt se mondom, hogy eltűrtem a húgodat, mert őt is megszerettem – vontam vállat. – De te is elviselted, hogy néha bizony rágyújtok, hogy nem foglalkozok a jövőmmel, mert szeretek a jelenben élni és spontán lenni. Emlékszel, mikor felhívtál, hogy találkozzunk, és én bejelentettem, hogy már Hamptonban vagyok Rosával?

- Jesszus, mekkorát veszekedtünk a semmin – nevetett fel kínjában és megdörgölte arcát. – Sydney, én csak azt akartam mondani, hogy ez a nyár pokoli volt számomra, mikor egyedül maradtam a gondolataimmal. Rohadtul szerettelek. Talán még most is.

- Tudom. – Tekintetünk végre találkozott. – És én is téged. De nem szambázhatsz vissza két hónap semmi után az életembe, amikor már rendbe jöttem. Ez nem így megy.

Azt hiszem, ezzel kicsit sikerült megbántanom, de tudtam, hogy érzi, ez így nem helyes. Sokáig csak engem nézett, miközben most én voltam az, aki elkapta tekintetét és a szívószálammal játszadoztam.

- Semmi esélyünk nincs már? – kérdezte halkan. Olyan hangsúllyal, ami eléggé szíven ütött. Nem vagyok egy érzéketlen dög, csak szeretem, ha uralom a dolgokat az életemben. És ha Nathaniel most elkezd megint körülöttem szaglászni, talán elveszítem az önkontrollt.

- Ezt nem mondtam – nyögtem ki nagy nehezen. Lány vagyok, na, az érzelmeim néha felülkerekednek a józan eszemen. – Csak nem kéne olyan hamar belevágnunk a dolgokba, mint múltkor. Klisének hangzik, de azért ez alatt a két hónap alatt mindketten változtunk. Adjunk időt egymásnak, hogy eldöntsük, mit akarunk – ajánlottam fel. – És majd kialakulnak a dolgok.

Nathaniel gondterhelten sóhajtott, de végül bólintott. Az egyik, amit megszerettem benne, hogy mennyire tisztelettudó volt. Igen, voltak veszekedéseink a kapcsolatunk elején. Sokszor kijelentette, hogy gyerekes vagyok, én pedig sokszor a fejéhez vágtam, mennyire karót nyelt. Sokszor megesett, hogy elgondolkodtam a szakításon, elvégre rohadtul nem passzoltunk egymáshoz. Sokszor visszafogott, én pedig sokszor hátráltattam.

De ami ezeknél is fontosabb volt, hogy a kapcsolatunkban mennyi szép és jó emlék volt. Hogy mennyire kiegyensúlyozottak voltunk mindketten, mikor sikerült ténylegesen elfogadnunk a másik hibáit, és nem csak lenyeltük a dolgokat. Mert rengetegszer megbántott, mikor lemondta a találkozókat, mondván, hogy tanulnia kell. És én is őt, mikor lemondtam a randit, mert közbejött egy spontán bandázgatós este Viktorral és Dimitrivel. Aztán, idővel valahogy sikerült elfogadnunk, hogy a másik ilyen. Ő szeretett előre tervezni, én viszont nem. Szerettem, hogy nem tudtam, mit hozott a másnap.

Fene se tudja, mi lesz holnap. Talán nem lesz kedvem bejönni iskolába, mert nem aludtam ki magam. Talán elalszom, Viktor lelép nélkülem, és suliba menet elüt egy kocsi. Talán épp akkor futok össze egy olyan valakivel, aki iránt sokkal mélyebb érzéseket táplálhatok, mint Nathaniel iránt. Ki tudja? Tizenhat éves fejjel talán tényleg nem tudom, mit jelent a szerelem, és Nathaniel csak azért vonz ennyire, mert totálisan az ellentétem. Talán kiderül, talán nem. Talán végleg búcsút mondunk egymásnak, és tíz év múlva újra találkozunk és együtt öregedünk meg. Talán mással leszek, és ő is, talán valamelyikünk sosem fog túllépni a másikon.

Nathaniel kezének érintése térített magamhoz. Hüvelykujjával cirógatta kézfejem, mikor pedig felnéztem, elmosolyodott.

- Hiányzol – jelentette be rezzenéstelenül, majd, mielőtt magamhoz térhettem volna, elhúzta kezét, felállt és odasétált az asztalához, engem egyedül hagyva. Még megittam a turmixom, majd odavittem a pulthoz és visszaültem.

- Hát, te? – néztem Kentinre.

- Zavarok? – pislogott értetlenül. – Alexy írt és meghívott.

- Magatokra hagyjunk? – kérdeztem cinikusan.

- Megtennéd? – válaszolt ugyanolyan hangsúllyal Alexy, mire elnevettük magunkat. – Minden rendben? Miről beszélgettetek?

- Semmi különösről – vontam meg vállam. Nem akartam elkiáltani a dolgot, hogy talán újra megpróbáljuk, hiszen pont én mondtam, hogy adjunk időt egymásnak. Nem szabad csak úgy belecsapni a lecsóba, ahogy azt anno tettük. – Flipper? – álltam fel.

- Megyeeeek! – pattant fel csillogó szemekkel Armin. Ketten sétáltunk az öreg géphez és elfoglaltuk a helyünket. Bár egy ember is játszhatott, valamiért viccesebb volt, mikor van egy társad, akit hibáztathatsz, ha elszúrja a dolgokat. – Szóval, akkor végeztetek egymással? – kérdezte a harmadik kör után Armin.

- Nyár elején szakítottunk – tértem ki a kérdés elől és visszalöktem a golyót, mielőtt az begurulhatott volna.

- És hogy vagy?

- Remekül – válaszoltam rögtön. Hogy lettem volna? A nyár elejéhez képest tényleg jól voltam. És tényleg túltettem magam a dolgokon, elvégre, mindent megbeszéltünk. És akkor jön Nathaniel, és bumm, egyből minden a feje tetejére áll. Az iskola legelső napján.

- Biztos? – nézett rám Armin egy pillanatra, gyorsan bólintottam, hiszen a golyó most épp az ő térfelére száguldott. Armin visszanézett és egy erőteljes ütéssel visszalökte a kis labdát. – Ezt örömmel hallom.

És ezek után nem is beszélgettünk. Ezt szerettem Arminban. Sajátos módon ugyan, de mindig sikerült elérnie, hogy ne gondoljak a problémáimra.

- Akkor megyünk hétvégén? – nézett fel rám Rosa, mikor visszaértünk.

- Aha – bólintottam, elvégre köztudott volt, hogy nem hagyom ki soha Viktor bulijait. Első vagyok, aki megtudja, sőt, van, hogy én előbb tudom meg a nála szervezett bulikat, mint őt.

- Hála Istennek, ki kell eresztenem a gőzt – sóhajtott színpadiasan Amber, mire mindannyian felvont szemöldökkel néztünk rá. Miféle gőzt? Egy napja se kezdődött el az iskola. – Ugyan már, ne nézzetek így rám! Titeket nem idegesítenek az évnyitó dolgozatok?

- Szintfelmérő – javította ki Rosa. – Csak szeretnék tudni a tanárok, kell-e ismétlés.

- Kell, hogy a francba ne kéne? – pislogott meglepetten szőke barátnőm. – Mintha két hónap alatt nem ittam volna el az agyam…

- Jaj, Amber – sóhajtottam.

- Na, te csak ne szólalj meg, láttam én instagramon, mennyi szakét ittál! – mutatott rám, halkan elnevettem magam. Tény, nem fogtam vissza magam. Több, mint kétszáz szívet kaptam arra az instagramos képre, amin egy kanapén ülök kimonóban, kezemben egy szakés üveggel és pohárkával. – Azt hallottam, van valami közös, végzős egyenruhájuk.

- Na, ez már izgi – csatlakozott a beszélgetésbe Alexy is, mire ikre csak megforgatta szemeit és a PSP-hez fordult. – Mit hallottál róla?

- Semmit! – tárta szét karjait Amber, majd mindenki tekintete megállapodott rajtam. Kivétel Kentinét és Arminét. Őket hidegen hagyta, mit fognak viselni a végzősök. Szemeimet forgattam, hiszen tudtam, hogy nem fogom megúszni, pletykálnom kell. Alexy és Rosa közelében meg aztán végképp, mikor ruhákról volt szó.

- Van egy ilyen, izé – kezdtem bele, mert szerintem mocsok ronda volt a kezeslábas, de legalább ötletes. – Szóval, van egy fekete kezeslábasuk, olyan bő, mint a kukásoknak, tudjátok. – Bólintottak. – Na, és a bal lábukra függőlegesen fel van írva a keresztnevük, a jobb lábukra a bokájuknál meg a suli logója, fehérrel, csak hogy mindenki láthassa – magyaráztam, szem forgatva. – Elég nevetségesen festenek benne, de a felső részt nem szokták hordani, a derekukra kötik, mintha pulcsi lenne. Mármint, tök aranyos ötlet, és a vizsgákra is ezekben fognak megjelenni, meg a ballagáson is, meg ilyesmi, és amúgy tök gyerekesek, mert úgy nevezik magukat, hogy „The Rebels”, vagyis hát, Hangya ragaszkodik ehhez a névhez, meg még pár idióta. Viktor és Dimitri csak rábólintottak – ingattam a fejem.

Alexy és Rosa döbbenten meredtek rám, szerintem ők a kukás kezeslábasnál totálisan lefagytak, és szívrohamot kaptak, Amber viszont elnevette magát.

- Istenem, annyira tipikus! Alig várom, Nathanielék osztálya mivel fog előjönni a végzős évükre – vigyorgott. Mondjuk, ez engem is érdekelt. A Viktorék előtti végzős osztály befestette a zenetermet, mindenféle színes, instagram stílusú motívumokkal, és a mai napig ott vannak. Az iskolának túlságosan tetszett ahhoz, hogy leszedjék.

Viktorék pedig a képeken fognak megmaradni az iskola emlékezetében. Bár a mi végzős évünk még messze volt, Amber és néhány osztálytársunk már most elkezdtek találgatni, mi lenne a legjobb műsor. Egyelőre, még nem sikerült kitalálni semmit, de a szándék a lényeg.

Különben is, hol van az még? Millió dolog fog addig történni. 

 

A csillagjövõ asztrológia,nagyon sok olvasmányt,ezoterikus,témákat,szoftvereket és óriási nyári akciókat ajánl, NEKED!    *****    Egy blog rólam, velem, mert szeretek ide írni. Ðzsí. *** Augusztus 25-én PlayDay, azaz játéknap sok-sok nyereménnyel! :)    *****    Tudod hol van és mit jelent a horoszkópodban a Felszálló holdcsomópont? A Chiron? A Lilith? Én megmondom.Látogass meg!    *****    Gyere és nézd meg a lovas és állatos blogom.Különbözõ érdekes történetekkel és sok friss blogbejegyzéssel.Jó nézelõdést!    *****    Ünnepi minijáték vár rád! Kattanj rá, küldd be a megoldást, és NYERJ! =)    *****    Az ASZTRO-suli mindenkit Szeretettel vár. Tanuld meg az asztrológiát a saját horoszkópod elemzésével -TELJESEN INGYEN!    *****    A csillagjövõ asztrológia portálon akció! Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Párkapcsolati elemzés 2000 Ft. katt!    *****    Szereted a humort, jó zenéket? Szeretnél ilyen mûsorban részt venni? Keress oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    PROJECT DC egy futurisztikus-disztópikus SZEREPJÁTÉK! Bármikor szívesen látjuk a csatlakozókat!    *****    Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!