neveragainLAND.
Menü

 
Log in/out
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
ajánló

BebeQueen ajánlásával:

Finally Found You
AmoAmare

 
b-queen

Szóval, sokan már ismernek, nem ma kezdtem a pályafutásom, de azért...

Hellóka, BebeQueen vagyok, röviden csak BQueen. 22 éves vagyok, hobbiíró, szorgosan dolgozó kis hangyácska. Szeretem az életem, a barátaim, a munkám, boldog vagyok, ésatöbbi. Az elérhetőségeim lejjebb találjátok, nem látom értelmét a titkolózásnak, akiket nem érdekel, ki vagyok, úgyse fognak zaklatni. Mások se zaklassanak, meg ne jelölgessetek facebookon, ha nem vagyunk ismerősök, mert nem fogok visszajelölni. Amúgy kedves vagyok, ha akarok. Tényleg.

facebook
instagram

 
CSS Codes
három

Viktornak fogalma nem volt arról, miről beszéltem.

Már otthon voltam, lezuhanyoztam, elmúlt a fejfájásom, kimostam a klórt a hajamból, és mondhatni, egész friss voltam. Az első dolgom volt felhívni Viktort, azt hiszem, ő nem volt olyan részeg, mint én, de tévednem kellett. Severina cipelte fel őt is a szobájába, ahol aztán egyből bealudt, és most fájlalta a nyakát, mert sikeresen beájult a fotelba.

Még meghallgattam a panaszát, hiszen ő is meghallgatta az enyémet, majd kinyomtam és felhívtam Alexyt.

- Szia, partiarc! – köszönt bele. Basszus, ez nem jó jel. – Hogy vagyunk, hogy vagyunk?

- Ugyanolyan részeg voltál, mint én, szóval úgy, mint te – válaszoltam. Azt hiszem, ugyanolyan részeg volt. Azt hiszem. – Figyelj csak, Alexy, lenne egy fontos kérdésem. Nem tudod, hogy… izé… kavartam-e valakivel az este? – nyögtem ki nagy nehezen.

- Syd, édes drága tündérbogaram, szívem kicsi csücske, én annak is örülök, hogy itthon ébredtem – válaszolta a kérdésemre, mire keservesen felsóhajtottam. – Ó, te jó ég, mit műveltél? – kérdezte, komolyabbra véve a szót. – Ott volt Nath is, reméljük, nem látta…

- De – suttogtam megtörten, a vonal másik végén pedig Alexy felszisszent. Bár tudtam, hogy nem láthatja, csak bólintottam, elvégre, erre nem lehetett mit mondani. – Istenem, Alexy, elszúrtam a második esélyem, hogy lehettem ilyen idióta? – túrtam nedves hajamba. – Ott volt Nathaniel is, és látta, ő mondta Ambernek, és már hívtam háromszor is, küldtem neki SMS-t, de nem veszi fel, nem válaszol, írtam neki facebookon, meg instagramon, még twitteren is, pedig évek óta nem használja! Kétségbe vagyok esve – makogtam, legszívesebben pedig elbőgtem volna magam.

- Sydney, adhatok egy tanácsot?

- Kérlek.

- De nem fog tetszeni.

- Mondjad már!

- Syd, ezt elszúrtad. Engedd el. – Amint ezt kimondta, úgy éreztem, valaki most lépett rá a mellkasomra egy acélbetétes csizmával. – Annyira sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de tényleg, Syd… adott a dolognak egy másik esélyt, és azt látta, hogy mással kavarsz. Ezek után én se állnék szóba veled.

- De ha meg tudnám neki magyarázni… – kezdtem bele sírós hangon.

- Nem – vágott közbe. – Syd, kérlek, ne erőltesd. Legyen benned tartás, és vállald fel, amit tettél. Ha részegen is, de megtetted. Ha annyira szeretnéd, részegen se tetted volna meg, ugye tudod?

Ezt utáltam a legjobban Alexyben. Csak jót akart nekem, ezt mindig is tudtam, de az a kegyetlen igazság, amit ki tudott ejteni a száján, mindig összetört egy kicsit. De szerencsére, ő volt az elsők között, aki ott is volt velem, mikor fel kellett állnom.

- Persze – suttogtam.

- Átmenjek este? Filmezzünk?

- Nem kell. Leteszem. Szia. – Mielőtt válaszolhatott volna, már ki is nyomtam a telefont, és ledobtam az asztalomra. Kikapcsoltam a wifit a laptopomon, majd azzal együtt mentem az ágyamhoz. Nem akartam most egyszerűen senkivel sem beszélni.

A gond, hogy a barátaim viszont nem így gondolták. Ugyanis, körülbelül egy órára arra, hogy kinyomtam Alexyt, és a telefonom ötször csörgött, és én nem vettem fel, csengettek az ajtómon. Szitkozódva keltem fel az ágyból, és kimentem az ajtóhoz, majd idegesen kirántottam, készen arra, hogy leüvöltsem az ott álló Jehova tanú fejét, de meglepődtem, mikor egy ismerős alakot pillantottam meg.

- Castiel? – kérdeztem, mintha szellemet láttam volna.

- Meglepetés – jelentette be szem forgatva, majd mielőtt bármit is mondhattam volna, egyszerűen besétált a lakásba. – Mit szólnál, ha beülnénk a Margaretbe?

- Hajlandó lennél velem csokis-banános turmixot inni? – vontam fel szkeptikusan szemöldököm, mire Castiel megrázta fejét. – A Rock’n’Roll teremben lennénk, mi? – sóhajtottam fel, ő pedig bólintott. – Legyen – adtam be derekam, majd felálltam.

- De öltözz fel – szólt rám Cast. – Nem vagyok hajlandó mutatkozni melletted, amíg melegítő van rajtad.

Végignéztem magamon; a szürke, agyonhasznált melegítőnadrágom a szettemben az egyetlen volt, ami kinézett valahogy. Talán jobb volt az elnyűtt, világoskék pólóm, rajta rózsaszín hajfesték foltokkal? Vagy a felemás, lyukas zoknim? Fene se tudja, mi baja volt Castielnek.

A szobámba mentem, majd felkaptam egy farmert, egy szürke, oversize pólót, és a szürke, bőr lapostalpú cipőmet, és leültem a tükör elé. Feltettem egy natúr sminket, a hajamat gyorsan kifésültem, majd hajvasalóval végigmentem rajta, és röpke negyvenöt perc után már indulásra készen is álltam. Castiel időközben átkerült a nappaliba, bakancsostul, dzsekistül, mindenestül üldögélt a kanapén, és tévézett, ám mikor leértem, elszakította tekintetét a képernyőről és végignézett rajtam.

- Ennél jobban ki se lóghatnál majd a teremből – ingatta fejét, miközben kikapcsolta a tévét és felállt. – Na, gyere.

Felkaptam a hátizsákom az előszobából, majd kimentünk a lakásból. Azt szerettem Castielben, hogy szavak nélkül is megértettük egymást, ezért is örültem, hogy egész úton nem csináltunk mást, csak megosztva a fülesét hallgattuk a Winged Skull bandát (amit amúgy, én nem szeretek, de a rock most jót tett az idegeimnek), és cigiztünk. Amint beértünk, köszöntünk az ott dolgozóknak, majd elmentünk a pult mellett, hogy benyithassunk a hátsó terembe.

A Rock’n’Roll terem teljesen más világ volt, mint a Margaret első terme, ami a belépőket fogadja. A falak feketére voltak festve, és vörös lámpák adták meg a hangulatot. Voltak ott ereklyék, mint pengetők, dobverők, nagyobb bandáktól, aláírt poszterek és bakelitlemezek. A régi zenelejátszó itt is megvolt, csak teljesen más kínálattal.

Leültünk az egyik boxhoz, megvártuk, amíg felveszik a rendelésünket, majd Castiel az asztalra könyökölt és meredten kezdett el bámulni.

- Mi van már? – kérdeztem két perc elteltével. Ha idegenek meredtek így rám, az nem érdekelt, de Castieltől zavart; ő szinte belelátott a lelkembe.

- Figyelj, ha azt várod, hogy most barátnősen fogunk panaszkodni arról, mennyire elszúrtad, tévedsz – kezdett bele. Nem is vártam ezt el, ismertem Castielt. – Elbasztad. Ennyi, kész, vége. Engedd el Nathanielt. Bulizz, meg minden olyan baromság, amit a te korodban szokás – legyintett.

- Na, azért te se vagy sokkal idősebb! – nevettem el magam, majd kicsit hátradőltem, amikor kihozták az italunkat. Castiel sört rendelt, én pedig, tanulva a tegnapi esetből, szimpla hideg kólát ittam. – Különben is, nem akartam panaszkodni. Azért szeretek veled lenni, mert eltereled a figyelmem – ismertem be és szemeibe néztem.

- Ez most ugye, nem az a rész, amikor belém zúgsz? – viccelődött, mire megrúgtam az asztal alatt. – Lesz koncertünk halloweenkor. Eljössz?

- Hol?

- Dühöngő.

- Ott leszek – biztosítottam.

Castiel és Lysander azok voltak, akik baromi jók voltak a zenélésben, és imádták is csinálni, de Lysander miatt egyelőre csak hobbiszinten űzték ezt a karriert. Lys mindenképpen be akarta fejezni az iskolát, azt mondta, egyetem mellett már máshogy fog hozzáállni, de addig szeretne legalább egy érettségivel gazdagodni. Amit, teljesen meg lehet érteni. Castiel ezért is az egyik legjobb barát a földön, akármennyire próbálja elrejteni, mennyire empatikus tud lenni. Ezért is az egyik legjobb barátom.

 

- Syd. Ne gyerekeskedj – hajolt be az ablakon Viktor. – Szállj ki.

- Nem akarok szembenézni vele, Vik, mi van, ha valakivel innen kavartam a buliban? – nyögtem kétségbeesetten, igyekeztem valamennyire megigazítani a hajam. Sosem érdekelt különösebben, hogy állt, hagytam, hadd hullámosodjon csak, amúgy is, szép keretet adott akkor az arcomnak, na de nem akartam úgy kinézni Nathaniel előtt, már kora reggel hétfőn, mintha egész vasárnap buliztam volna. Pedig csak egész este vergődtem a mai nap miatt. Hogy fogok ezek után a szemébe nézni? És őszintén, mennyivel jobb, ha tudja az igazat, miszerint fogalmam nincs, kivel kavartam, mintha meghagynám abban a tudatban, hogy én teljesen magamnál voltam, mikor smároltam egy idegennel?

- Sydney – jelent meg mellettem Amber arca, nagyon behajolt a kocsiba. – Én voltam egész hétvégén vele, és én hallgathattam a szüleinket, hogy rángassam ki a szobájából. Én szenvedtem a te szerencsétlenséged miatt, most itt az ideje neked is vállalni a következményeket! – kiáltotta a képembe. – Vagy meghúzod magad és elveszíted a maradék önbecsülésed, vagy egyenes háttal besétálsz az iskolába, mintha mi se történt volna! – kezdte el rángatni a kocsiajtót, hátha sikerül kitépnie.

- Hóóóó! – szólt rá Vik, mintha lovat nyugtatna. – Sydney, vagy kiszállsz magadtól, vagy kifizettetem veled a kárt, amit a barátnőd okoz – nézett rám.

Na, ez azonnal hatott. Viktor kocsija többet ért konkrétan, mint az életem, így hát kipattantam, mielőtt Amber tényleg tesz valami durva kárt a járműben. Viktor azonnal lezárta a kocsit, majd elsétált, anélkül, hogy elköszönt volna. Mondjuk, jobb is volt így, hiszen megint az az undorító kezeslábas volt rajta. Így én nem akarok mutatkozni mellette.

Vettem egy nagy levegőt, majd vállamra kaptam a hátizsákom és megindultam a kert felé.

- Azért nehogy összeess itt nekem – morogta szem forgatva Amber.

Nos, ez volt Amber. Kicsit máshogy rángatott fel a padlóról, mint Castiel. Amber olyan volt, aki kegyetlenül őszintén megmondja az igazságot, de nem olyan Alexys szinten. Inkább amolyan „ezt elszúrtad, nézz szembe a tényekkel” módon, amíg Alexy még babusgatott mellé. Ambernek nem volt szokása. Szerinte, minden tettünknek vállalni kell a következményét, ami vicces, mert ha iskolai balhéról volt szó, sokszor lapított.

Beléptem a kertbe, és egyből kiszúrtam a kis társaságunk. Armin, Alexy, Rosa és Kentin ott ültek a padnál. Nem néztem senkire, úgy éreztem, mindenki tisztában van vele, mennyire elszúrtam a dolgokat és most a hátam mögött röhögnek, pedig az is hozzátartozik az iskolánk életéhez, hogy ilyen esetek minden bulin megesnek, és senkit nem érdekel, ki kavart kivel.

- Szép jó reggelt – köszönt szokásosan Alexy, a napszemüvege mögül vizslatott minket. – Tetszik a cipőd.

- Kösz – bólintottam, és leültem Rosa mellé.

- Nem akarok dolgozatot – nyögte barátnőm. – Semmit nem tanultam törire.

- Kellett neked másnaposan fetrengeni az ágyadban – válaszolta mosolyogva Alexy. – Fogadjunk, hogy te se tanultál.

- Hagyjál már – nevettem el magam halkan, elvégre, ilyen dráma mellett ki érne rá tanulni? Jegyet nem kapunk rá, maximum egy hétig ismételjük az anyagot, és hallgathatjuk Shermansky rimánkodását, miszerint milyen hasztalanul telt a szünetünk így, hogy nem ismételtük át a tananyagot.

- Sziasztok – jelent meg mellettünk hirtelen Melody, kezében egy mappával. – Kész lettek a diákigazolványok, átvehetitek őket a DÖK teremben az első szünettől.

- Köszi – intett Armin vigyorogva, mire Melody mosolyogva bólintott. – Megyek is azonnal, mielőtt még elkapkodják az összest, és a végén nekem nem jut – jegyezte meg epésen, mintha nekünk rögtön az első két hétben szükségünk lenne a diákigazolványunkra. – Minek kellett megváltoztatni? Tök jó az előző is, kell a fenének az új diák.

- Meg fognak büntetni, ha a régit használod – értetlenkedett Alexy.

- Úúú – epézett Armin, majd a PSP-hez fordult.

Elmosolyodtam és hátradőltem a padon, lehunyt szemekkel emeltem arcom az égnek, hagytam, hadd simogassák arcomat a meleg nyári napsugarak. Mellettem közben a többiek, Armin kivételével természetesen, tök jól elbeszélgettek, egészen az első jelzőcsengőig. Akkor aztán, szokásunkhoz híven összepakoltunk, hogy beslattyogjunk a történelem órára, amit majd egy négyórás éveleji dolgozattal ünnepelhetünk. 

 

Nézz élõ live filmet gportalon! 0-24-ben! Klikk ide! Filmek élõ live!!!!!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT